Gyakori kérdések
Milyen gyorsan szükséges állatorvoshoz fordulnom?
(A felsorolás nem teljes körű. Csak ajánlásokat tartalmaznak. Az állattartó tartozik felelősséggel állatáért. / Kártérítéssel a szerző nem tartozik!)
I. Lehető leghamarabb( pár órán belül), ha
- autóbaleset után, akkor is, ha jónak tűnik az általános állapot!
- szemtanuk láttára evett meg mérgező anyagot
- hirtelen összeeséssel/eszméletvesztéssel járó állapot. Nem ide tartozik az ismert epilepsziás beteg!
- has térfogata egyik óráról a másikra megnőtt.
- olyan baleset után, amikor a csontok a külvilággal érintkeznek.
- csillapíthatatlan vérzés (nyomókötést rátéve is vérzik 10 perc után is)
II. Egy 24h-án belül. ha (pl.: ha este veszik észre, másnapig lehet várni)
- kedvetlen, étvágytalan, nincs kedve mozogni.
- hányás, hasmenés
- sokat vizel, sokat iszik
- csillapíthatatlan viszketés(mély sebet csinál az állat magának)
- erős fülrázás
- harapott seb, ami 10-15 perccel a harapás után nyomókötéssel már nem vérzik.
- egyéb szerzett seb, ami hasüregbe, mellüregbe nem terjed. Csontot, izületet nem ért és vérzés nyomókötéssel minimalizálható.
- hüvelyből gennyes, bűzös váladék folyik.
- hirtelen fellépő sántaság.
III. Egy héten belül, ha (Előzetes időpontegyeztetés alapján kerül sor a vizitre.)
- hetek óta tartó sántaság
- bőrproblémák, amik hetek, hónapok óta már fennállnak. De a viszketés nem csillapíthatatlan.
- hetek óta fennálló köhögés, ami súlyosbodik, de régóta megvan.
Mikor kell féregteleníteni?
A fertőzött állatban a féreg nem minden fejlődési alakja ellen hatékonyak a jelenlegi féreghajtó készítmények. Ezért amennyiben férgességet állapítanak meg az állatnál, a féregtelenítést többször végre kell hajtani.
A jelenlegi szakmai irányelveknek megfelelően, alapestben negyed évente kell elvégezni a féregtelenítéseket.
A férgességnek fontos közegészségügyi vonzata van: A férges állatból ürülő petékben a környezetben lárvák fejlődnek ki. Ezek szájon át bekerülve az emberbe, hasi fájdalomakat erdményeznek. Ha a szembe is bekerülnek, vakságot okoznak. Különös veszélynek vannak kitéve a gyermekek, akik kezükkel gyakran visznek be szennyeződéseket a szájukba.
Miért veszélyes a kullancs?
A kullancsok legnagyobb kártételüket a vérszívásukon túl két betegség, a Babesiosis és a Lyme-kór terjesztésével okozzák.
A kullancsok akár egész évben jelen lehetnek, de mindenképpen megfigyelhetünk egy tavaszi és egy őszi szezont, mikor fokozott számban jelennek meg a parkokban, erdőkben, mezőkön.
A városokban fokozott megjelenését az utóbbi pár évben lehet megfigyelni. Célszerű ezért „csak” városi bokros területen sétáltatott kutyánál is ellenük védekezni.
A tavaszi időszak az időjárástól függően általában március második felétől májusig, míg az őszi szezon augusztus végétől novemberig tart.
A kullancsok hím és női egyede is vérszívó, csak a hím a háti pajzsa miatt nem tud annyi vért szívni mint a nőstény. A vérszívás után a nőstény akár az 1-2 cm-es nagyságot is elérheti.
A vérszívás közben megtermékenyített nőstény a talajon rakja le több ezer petéjét, majd elpusztul. A petékből kelnek ki a lárvák, melyek hasonlóan néznek ki mint a kifejlett kullancs, csak kevesebb lábuk van. A lárvák csúszómászókon, erdei kisemlősökön, madarakon táplálkoznak. Vérszívás után nymphává alakulnak, mely ugyanúgy néz ki mint a kifejlett kullancs, csak kisebb. A nymphák erdei vadakon szívnak vért, majd ezt követően kifejlett kullancsá vedlenek. A kifejlett egyedek szívnak vért az embertől is és kutyánkból is.
Mindegyik fejlődési alak csak egyszer szív vért. A hazánkban előforduló kullancsok mindegyike un. háromgazdás kullancs, mert mindegyik fejlődési formája más egyeden szív vért!
A kullancsok a kutyára (illetve az emberre) a közvélekedéssel ellentétben nem esnek rá, hanem az állat mozgása során általa érintett ágakon, fűszálakon rejtőző élősködök közvetlenül kerülnek rá a testfelületre. A kullancsok fénykerülők, vagyis vérszívásuk helyéül egy fénytől védett helyet keresnek az áldozat testén. Megtelepedésükkor nem azonnal "öklendezik be" a kutya vérébe az esetlegesen bennük levő kórokozókat, hanem több óra múlva. (egyetemi oktatónk izotópos kutatásai szerint 3,5 óra múlva) Innentől kezdve minél több időt tölt a gazdaállaton vérszívással a kullancs, annál nagyobb esély van arra, hogy meg is fertőzhesse kutyánkat. Ezért célszerű minél hamarabb, és minél kíméletesebbeneltávolítani az élősködőt.
Soha ne "szorongassuk meg" kiszedéskor a kullancsot, soha ne rétegezzünk fölé krémet, mert agóniájakor jó eséllyel átadja kutyánknak az általa hordozott betegséget.
Hogyan védekezzek a bolha ellen? Bolhásság.
A bolhásság „helyhez kötött” parazitózis. Ha másik bolhás állattal nem találkozik állatunk, akkor elég otthon egyszer alaposan kiírtanunk a bolhákat, többet nem kell vele foglalkoznunk.
Azonban nem egyszerű feladat az egyszer bolhássá vált tartózkodási hely bolha-mentesítése. A nehézséget az okozza, hogy a bolhapopuláció 90%-át a peték és lárvák adják, amik az állat környezetében vannak. A peték 3-4 évig is életképesek maradnak, ha kedvezőek a körülmények számukra.
A bolhák elleni küzdelmet ezért a peték és lárvák ellen is ható szerekkel lehet megnyerni. A sok helyen nyakörvként, sprayként forgalmazott szerekkel nem lehet előre lépni!
Minden állattartási hely bolha-mentesítéséhez egyedi programot kell kidolgozni a siker eléréséhez. Ebben rendelőnk szívesen nyújt segítséget!
Ivartalanítsuk-e a kutyánkat?
Szuka kutyáknál legjobb, ha kölyök korban eldöntik a gazda, hogy szeretne-e kiskutyát vagy sem? Szukánál nagyon sok probléma merülhet fel, ha nincsenek kiskutyák és nincs is időben ivartalanítva. Ezeknél az állatoknál nagy valószínűséggel fordul elő gennyes méhgyulladás, emlődaganat. A gennyes méhgyulladás kutyánál életveszélyes állapottal jár együtt, az emlődaganat pedig sok esetben rosszindulatú, áttét képződéssel a tüdőre.
Forgalomban vannak még fogamzásgátló tabletták és injekciók. Ezek hosszú távon okozhatnak mellékhatásokat, így elsősorban a műtéti megoldást javasoljuk, bizonyos esetektől eltekintve. Ivartalanítás.
Mi az álvemhesség?
Az előző témához szervesen kapcsolódó probléma. A tünetcsoport lényege, hogy az ivarzott, de nem vemhesült állatban olyan hormontermelés indul el, ami megindítja a tejtermelést.
Ez a pangó tej, amennyiben többször előfordul a kórkép a szuka életében, nagyban segíti az emlődaganat kialakulását. Az álvemhesség kezelhető és kezelni is kell! Hosszú távon ez egy újabb indok az ivartalanítás elvégzésére.